| elelmiszeripar |
 |
| Home |
| Kontaktformular |
| Gästebuch |
| elelmiszeripar |
| video |
| proba |
| Uj |
| Impressum |
 |
Élelmiszeripar
Édesítőszerek. Az aszpartam(E951)
Édesítőszerek. A cyklamát(E952)
Édesítőszerek. A szukralóz(E955)
Ízfokozók. A glutamat (E620-625)
Antioxidánsok. Butil-hidroxi-anizol, BHA(E320):
Többféle felhasználás. Di- és poli-foszfátok.
Színező anyagok. Tartrazin (E102)
El�sz�.
A t�rsadalom �s technika, de az �let minden vonal�n, �gy a t�pl�lkoz�sban is az USA-� a vezet� szerep, � a p�ldak�p. Ez azt is jelenti, hogy a vil�g egy�b r�szeihez viszony�tva id�ben min. 10 �vvel megel�zi a t�bbi t�rsadalmat �s rajta kereszt�l a "j�v�be" l�tunk. P�ld�ul ami a t�pl�lkoz�si kult�r�t �s annak hat�sait illeti. �vtizedekkel ezel�tt az USA-ban indult el az �lelmiszerek, k�sz�telek nagyipari gy�rt�sa �s manaps�g a fogyasztott �lelmiszer t�bb, mint 50%-a ilyen term�k.
Melyek a k�vetkezm�nyek? Amerikai eg�szs�g�gyi szak�rt�k szerint a lakoss�g ca. 70%-a allergi�ban �s (ami nem ugyanaz) bizonyos anyagok elviselhetetlens�g�ben szenved. Az allergi�ban szenved�k sz�mar�nya Eur�p�ban 30% �s �venk�nt n�vekszik. N�gy-�t �v mulva 50% v�rhat�. Az USA-ban a n�pess�g 50%-a, Sv�jcban az iskol�s gyermekek 25%-a, N�metorsz�gban 30%-a t�ls�lyos, elh�zott, ami v�rkering�si, sz�vm�k�d�si �s iz�leti betegs�gekhez vezet.
A fejlett nyugati / ipari �llamokban statisztikailag kimutathat�, hogy 8-10 �vente megdupl�z�dik az asztma betegek ar�nya �s �vente 180 ezren halnak meg vil�gszerte a r�gen ritk�n el�fordul� betegs�gben. . A r�kos betegs�gek is k�l�n�sen a t�d�-, g�ge-, mell-, prosztata-, m�j-, v�r-r�k, stb. is szedik �ldozataikat mind nagyobb sz�mban �s ami a legfelt�n�bb m�r gyermekek is szenvednek olyan betegs�gekben, ami azel�tt csak �regek "kiv�lts�ga" volt. Azel�tt alig, vagy nem is ismert betegs�gek �tik fel fej�ket. Ugyancsak szaporodnak az idegbetegs�gek k�l�nb�z� fajt�i, egyr�sz�k szint�n m�r gyermekkorban. Az USA-ban a r�kos gyermekek sz�ma 1975 �s 2000 k�z�tt 33%-kal n�tt, t�bb, mint 9 ezer gyermek szenved vese-, csont-, v�r-r�kban, vagy agydaganatos. N�metorsz�gban �vente 1800-2000 gyerek lesz r�kos.
S�t m�r az anyam�hben "probl�m�k" mer�lnek fel. Az USA-ban �vente csaknem 3000, Angli�ban ca. 1500, a vil�gban a sz�letettek 1-5%-a vel�cs�z�r�d�si rendelleness�gekkel (spina bifida, vagy anenzephalie) sz�letik. A f�rfiak magtalans�g�nak terjed�se is komoly probl�ma. Sv�jcban a fiatal h�zass�gok 20%-a term�ketlens�g miatt gyerektelen.
Term�szetesen a kiv�lt� okok �sszetettek: �rtalmas anyagok a v�zben, a leveg�ben, a tiszt�t�szerekben �s az �lelmiszerekben, Csernobil �s elektroszmog. T�bb ok v�letlen �sszej�tsz�sa is lehets�ges. �ltal�nosan �s r�g�ta ismert az alkoholizmus �s a doh�nyz�s eg�szs�get k�ros�t� hat�sa.
E cikkben csak az �lelmiszeripar "�ld�sos" tev�kenys�g�vel foglalkozom.
A cikk v�g�n tal�lhat� a t�m�hoz kapcsol�d� cikkek linkje. Azon cikkek list�ja, amelyekre k�s�bb utalni fogok, vagy id�zek bel�l�k. Ezt az id�zet elej�n a link sorsz�m�val (pl.: 1.*) jelzem.
Mivel t�rgyi �sszef�gg�sekre fektetem a hangs�lyt �s nem a technikai, biol�giai-szakmai anyagot akarok ismertetni, a k�vetkez� javaslatom van:
akit biol�gia (�s ezen bel�l az immunit�s) r�szletesen �rdekel, nagyon j�l teszi, ha az 1.sz. linken elolvassa Dr.Erdei A. professzorn� cikk�t.
Aki ezt mell�zi, az legal�bb az 5.sz. linken "�lelmiszereink kozmetikumai az adal�kanyagok" cikket felt�tlen�l olvassa el. Nem nagyon hossz� �s l�nyeges ismereteket k�z�l, amit nem �rt tudni.
Aki azonban r�szletesen akarja mag�t kiismerni azokban az anyagokban (vegyszerekben), amelyeket naponta t�pl�lkoz�s k�zben elfogyaszt, annak aj�nlom a 3.sz. �s / vagy 4.sz. link tartalm�t.
A sz�banforg� vegyszerek, k�miai vegy�letek sz�ma, az ar�m�kat lesz�m�tva t�bb sz�z, ar�m�kkal egy�tt t�bb ezer darab.
(Ar�ma anyagokb�l (ca. 5 ezer ismeretes) az Eur�pai �lelmiszerhat�s�g (EFSA) szerint 2800 f�l�t haszn�l(hat) az �lelmiszeripar �s ebb�l a mennyis�gb�l csak 2 ezret ellen�r�ztek egy�ltal�n, �s 2007 v�g�ig kell a hi�nyz� 800-at vizsg�lni eg�szs�g�gyi szempontb�l.)
Az �gynevezett adal�kanyagok egyr�sze az emberi szervezetben am�gy is el�fordul� vegy�let (pl.glutaminsav / glutamat), m�sik r�sze n�v�nyb�l, vagy �llati szervb�l kivont "term�szetes anyag" (pl.mannit, szorbit, lecitin), a harmadik teljesen mesters�ges �ton, vagy g�n manipul�ci�val el��ll�tott vegy�let (pl.E-vitamin, tartrazin, amaranth, allurav�r�s). Miel�tt az adal�kanyagok b�rmilyen �lettani szerep�t, hat�s�t kritiz�ln�m, vagy min�s�ten�m, javaslom fogyasszunk el egy kiad�s vill�sreggelit!
A vill�sreggeli.
Tegy�k fel, hogy Berlinben egy �tlag-hotelben a k�vetkez�ket v�lasztottuk ki a sv�dasztalr�l kiad�s reggelinek: kaka�, keny�r, kifli, szal�mi, sonka, vaj, z�ldpaprika, gy�m�lcs�z, k�la, s�tem�ny, aszaltgy�m�lcs. Ha lehets�ges lenne ugyanezt az �ssze�ll�t�st egy sz�z �vvel ezel�ttivel �sszehasonl�tani, a k�vetkez� t�nyre bukkann�nk: a manaps�g kaphat� reggeli viszonylag kevesebbe ker�l, mint r�gen, ennek ellen�re viszont sokkal t�bb (idegen) anyagot, vegy�letet vesz�nk �s esz�nk.
Erdetileg ide�rtam a vegy�letek felsorol�s�t, de nincs sok �rtelme elolvasni, ez�rt a list�t a cikk v�g�re sz�m�ztem, azok r�sz�re, akiket �rdekel. K�r�lbel�l 60 vegy�letr�l lehet besz�lni, ami t�bb�, kev�sbb� idegen a szervezet�nk sz�m�ra �s meg kell vele "k�zdenie". Nem besz�m�tva a bel�legzett leveg�t a reggeliz�s k�zben, amely akt�v, vagy passz�v doh�nyz�s n�lk�l sem steril, doh�nyf�sttel plussz 300-400 vegy�let molekul�ival gazdagabb.
A k�vetkez� elemi dolgokkal kell tiszt�ban lenni: Nincs k�t ember a vil�gon, akiknek teljesen (mikrobiol�giai szinten) azonos szervezete lenne. Azonk�v�l a k�rnyezeti leterhel�s is nagyon k�l�nb�z�. Egyesek �lland�an, vagy id�legesen orvoss�got szednek. Teh�t az adal�kanyagok �rtalmatlan, vagy k�ros volt�t meghat�rozni felel�tlen nagyk�p�s�g.
M�gis az adal�k anyagok ca. 90%-a rendelkezik az �gynevezett hat�r�rt�kkel, amely hat�s�gilag meghat�rozott �s �ll�t�lag ezen alul nem vesz�lyes az eg�szs�gre. Megjegyzend�, hogy e hat�r�rt�kek az �lelmiszeripar �s lobbija hathat�s "seg�ts�g�vel" j�tt l�tre.
Azonk�v�l a t�r�si vizsg�latokat az egyes anyagokn�l k�l�n-k�l�n �s ide�lis alapfelt�telek mellett v�gezt�k. A mindennapi �letben azonban, amit a vill�sreggelimmel is p�ld�ztam, a vegyszerek t�meg�t nyelj�k, ami a gyomorsavval keveredve �jabbakat �ll�that el�.
Hogy ezzel az eleggyel mi t�rt�nik �s milyen hat�ssal van a szervezetre, nem vizsg�lt�k, de nem is lehets�ges megvizsg�lni. A legjobb esetben is csak egyetlenegy emberre, a vizsg�lat alany�ra lenne �rv�nyes!
Egy �rdekes p�lda arra, hogy a hat�r�rt�kek az ipar (a technol�gia) sz�ks�glet�nek �s nem az emberi szervezet t�r�k�pess�g�nek megfelel�en van meg�llap�tva. A difoszf�tokb�l (E452) a tej literenk�nt csak 1 milligrammot tartalmazhat, a h�s�ruk kil�nk�nt 5 grammot, azaz 50 milligrammot. Ha negyed liter tejet megiszom �s 200 gramm felv�gottat elfogyasztok, j� esetben 11 milligramm polyfoszf�tot nyeltem le. Ez most sok, vagy kev�s sz�momra? Arr�l nem is besz�lve, hogy a nap folyam�n m�g egyebekben is kaphattam bel�le n�h�ny grammot. Ha felv�gotton kereszt�l jut a gyomromba a m�reg, akkor �tvenszeresen t�bbet elviselek, mint ha tej seg�ts�g�vel nyelem?
A polyfoszf�t (Ortofoszforsav(E338), n�trium-ortofoszf�t(E339), k�lium-ortofoszf�t(E340), kalcium-ortofoszf�t(E341), magn�zium-ortofoszf�t(E343)) majdnem mindenben megtal�lhat�, mert nemcsak savszab�lyz�, hanem konzerv�l�szer, antioxid�ns, stabiliz�l�szer, emulg�tor �s t�lt�anyag is.
Az immunrendszer, alapfokon.
Az ember (�s �llat) szervezet�nek v�delme, integrit�s�nak biztos�t�sa a feladata az immunrendszernek. Ez bonyolult folyamatok r�v�n val�sul meg, amire nem sz�nd�kozom kit�rni. Aki r�szletesen meg akarja ismerni, hogyan m�k�dnek a fal�sejtek (makrof�gok, granulocit�k), a term�szetes �l�sejtek, mik a makrof�gok, a limfocit�k, mit nevez�nk term�szetes-, mit adapt�v-immunit�snak stb., az a szakirodalomb�l t�j�koz�dhat.
Abban term�szetesen az immunrendszer az ut�bbi �vtizedekben elszaporodott probl�m�ir�l, a betegs�gekr�l is sz� esik, de az okokr�l csak nagyon rudiment�ris utal�sokat olvashatunk.
�rthet�, mert hatalmas gazdas�gi �rdekek j�tszanak szerepet. B�rhol b�rmit olvasunk az allergi�r�l, immunbetegs�gekr�l, a tulajdonk�ppeni okokat ker�lik a szakemberek mint a forr� k�s�t.
K�pzelj�nk el egy fallal k�r�lvett k�z�pkori v�rost egy nagy kapuval. A v�rost iparosok, keresked�k, hivatalnokok �s a k�rnyez� f�ldeket m�vel� parasztok n�pes�tik be. Abb�l a c�lb�l, hogy a v�rosba rosszakarat� idegen, tolvaj, rabl� ne j�hessen be, a v�rosban rend �s biztons�g uralkodj�k, a t�z eset�n olt�s legyen, egy csoport f�rfi� csak ezekkel a feladatokkal van megb�zva. A 20 f�s csoport 10 tagja a f�kapun�l teljes�t �jjel-nappal szolg�latot, 4 a v�rosfal tetej�n , n�gy a v�roson bel�l j�r�r�zik, 2 a szervez�s�rt felel�s.
Mi t�rt�nik, ha egy rabl�banda �jjel l�tr�t t�maszt a falhoz �s be akar hatolni a v�rosba. A v�delmi csapatot oda �sszpontos�tj�k, a falakr�l, a v�rosb�l �s ha nagyon sz�ks�ges a f�kaput�l is elvonnak n�h�ny embert. Ha a v�ros m�sik oldal�n is egyidej� t�mad�s van, �s �g� f�kly�t dobtak egy fatet�re ugyancsak sok dolga van a v�delmi csoportnak. El�fordulhat, hogy a f�kapu ellen�rz�s n�lk�l marad �s bes�t�l az ellens�g.
Visszat�rve az emberi szervezetre az immunrendszer f� hadszintere a legnagyobb vesz�lyt mag�ban hordoz� l�gutak (a v�ros f�kapuja), mert ezen a ny�l�son j�hetnek be legk�nnyebben a mikr�b�k, bacillusok, idegen anyagok stb. M�sodsorban az em�szt�szervek �s bemenete, a sz�jny�l�s probl�m�s.
Nos, minthogy a v�rost v�d� egys�g ereje sem v�gtelen �s t�ler� ellen tehetetlen, ugyan�gy, ha a szervezetbe folyamatosan �s nagy mennyis�g� idegen anyag ker�l, amivel a szint�n nem v�gtelen energi�j� immunrendszer nem b�r, akkor felborul az egyens�ly, meggyeng�l (a f�kapu) a l�gutak v�delme -asztma-.
(1.*)_"Tal�n az eddigiekb�l is j�l l�tszik, hogy mennyire bonyolult immunrendszer�nk m�k�d�se, �s �rthet�, hogy kisikl�sa k�ros folyamatok kialakul�s�hoz vezethet. ..............................Az immunrendszer fokozott m�k�d�se okozza az allergi�s reakci�k kialakul�s�t. Ma m�r n�pbetegs�gnek is nevezhetj�k ezt a t�l�rz�kenys�gi reakci�t, mivel minden �t�dik embert �rint."
Az allergi�val, helyesebben az immunrendszer zavaraival ("fokozott m�k�d�s","kisikl�s") kapcsolatban n�h�ny laikus gondolat.
Az a szem�ly, aki �t�ltetett szervvel rendelkezik naponta (szervt�l f�gg�en) 27-30 tablett�t kell, hogy szedjen abb�l a c�lb�l, hogy az immunrendszer�t annyira legyeng�tse, hogy az ne dobja ki a be�ltetett szervet. Teh�t ca.10-30 vegy�let alkalmas arra, hogy az immunrendszert cs�kkentett m�k�d�s ir�ny�ba befoly�solja. Azt hiszem nem l�gb�l kapott elk�pzel�s, hogy ha a rendszer bizonyos vegy�let molekul�ival egyik ir�nyban befoly�solhat�, akkor l�tezik olyan vegy�let is, amely a fokozott m�k�d�sre serkenti a rendszert.
Az �lelmiszeradal�kanyagok egyben az orvoss�gok seg�danyagai is, teh�t elk�pzelhet�, hogy n�h�ny, vagy azok esetleges reakci�ja a szervezetben az immunrendszert ebben az ir�nyban befoly�solja. Felt�telezem, hogy e szakter�leten kutat� szakemberek ezeket a vegy�leteket ismerik, de senkinek sem �rdeke nyilv�noss�gra hozni, a kutat�sr�l nem is besz�lve! Nem babra megy a j�t�k! A k�l�nf�le adal�kanyagokb�l vil�gszerte egyenk�nt n�h�ny milli� tonn�t gy�rtanak nem kis nyeres�ggel! Az emberek eg�szs�ge igaz�n m�sodrend� k�rd�s ilyen esetekben.
K�d�s�t�s.
Az �ltalam aj�nlott Erdei professzorn� cikk�b�l id�zem a k�vetkez� mondatot:
(1.*)"Az allergia kialakul�s�ban az adott egy�n genetikai adotts�gai mellett a k�rnyezeti t�nyez�k (az �n. allerg�nek: pollen, h�zipor, �llatsz�r stb. jelenl�te) �s az immunrendszer szab�lyoz� m�k�d�s�nek zavarai is szerepet j�tszanak. "
M�r a sorrend is �rdekes, 1. �r�kl�s (ez egy�ltal�n nagyon k�ts�gbe vonhat�!) 2. allerg�nek (itt egyszer�en az �vmilli�nyi �ves term�szetes dolgokat az ember "ellens�g�nek" ki�ltunk ki!) 3. az immunrendszer zavarai (nagyon szem�rmesen kifejezve a l�nyeg, az okok elhallgat�s�val.)
Az �lelmiszeripar befoly�sa n�lk�l kb. ezt �rta volna egy professzorn�: Az allergia kialakul�sa az immunrendszer t�lterhel�s�nek k�vetkezm�nye a szervezetbe nagymennyis�gben beker�l�, att�l idegen anyagokt�l, amelyek t�pl�lkoz�son �s l�lekz�sen kereszt�l t�rt�nik.
Elrettent� p�ld�nak az �lelmiszeripar hatalm�nak �s a t�nyek k�d�s�t�s�nek szeml�ltet�s�re a linklista 2.sz. c�m�t aj�nlom: Dr. Gunda Tam�s cikk�t.
B�r nem szakter�lete a cikk�r�nak e t�ma, valamit�l, vagy valakit�l ind�tatva �rezte mag�t, hogy gusztust csin�ljon az egyszer� fogyaszt�nak az adal�k-anyagok habzsol�s�ra.
K�t esztend�vel ezel�tt kiv�tel n�lk�l mindenegyes E-sz�m mellett a jobbsz�len az "�rtalmatlan" min�s�t�s d�szelgett. Az�ta (2005) egy kicsit v�ltozatoss� tette a list�t, mert itt-ott ilyen min�s�t�st is olvashatunk: "Nem enged�lyezett", "Ha nem teljesen tiszta, nagyon ritk�n allergia", "Nem �rtalmas", "Nem minden�tt enged�lyezett", "�rtalmatlan(?)", "N�ha fokozott �rz�kenys�g","�r�k alatt �rtalmatlann� bomlik", "Nem haszn�lj�k".
A z�ldsz�n� "E..." sz�mra kattintva az anyag b�vebb le�r�s�t olvashat�!
A m�g nagyobb hat�s kedv��rt k�l�n megjel�lte azokat az adal�kanyagokat, amelyek gy�gyszerseg�danyagok is (ez a szakter�lete). Teh�t �r�lj�nk, hiszen r�ad�sk�nt ingyen �s recept n�lk�l orvoss�got is kapunk. Ezzel kapcsolatban a k�vetkez� k�rd�s mer�l fel bennem: a gy�gyszerben (is) el�fordul� vegy�let a szervezetben valamilyen hat�st kell, hogy kifejtsen, k�l�nben nem lenne gy�gyszerseg�danyag. A gy�gyszer adagol�ssal t�rt�nik �s az orvosnak tekintettel kell lennie a p�ciens eg�szs�gi �llapot�ra, esetleges m�s gy�gyszerre is, az alkalmaz�s eset�n. Az �lelmiszerben lenyelt vegy�leteknek sem a mennyis�g�r�l, sem a hat�s�r�l, sem az elviselhet�s�g�r�l szervezet�nk r�sz�re nem tudunk semmit!
Vettem a f�rads�got �s meg�llap�tottam (Dr.Gunda list�ja alapj�n), hogy csak a vill�sreggeliben 16, azaz tizenhat "orvoss�got" nyel az "eg�szs�ges" reggeliz� �s akkor m�g nincs sz� az eg�sznapi "bev�telr�l"! T�bb esetben megeml�ti Gunda �r, hogy a szervezet ki�r�ti az illet�kes anyagot. Az gy�gyszerek anyagait is ki�r�ti? Minden hat�s n�lk�l? A gy�gyszerek csak placeb� hat�st fejtenek ki?
A k�vetkez� r�szben nem m�sr�l lesz sz�, mint a "Demokr�cia gazdas�ga, gazdas�g demokr�ci�ja(1.-r�sz)."c�m� cikkemb�l id�zett mondat:
"Az egy�ni �zleti-haszon n�vel�s�nek �rdeke, a term�szet (anyag �s ember) e c�lb�l val� kihaszn�l�sa, felette �ll minden m�s kollekt�v �rdeknek."
�s a le�rt gazdas�gpolitikai folyamat:
___1.f�zis: T�bb� kev�sbb� f�ggetlen tud�sok, szakemberek felh�vj�k a figyelmet valamire, ami a k�rnyezet�nkben k�ros hat�st v�lt ki.(az id� telik!)
___2.f�zis: Hozz�nem�rt�k egyr�szt, anyagilag a k�rtev�sben �rdekeltek, valamint ezek fizetett �gyn�kei m�sr�szt, tagadj�k a jelens�get. Ugyanakkor igyekeznek az illet� szakembereket lej�ratni, nevets�gess� tenni, elfogults�ggal, p�nikkelt�ssel gyan�s�tj�k meg �ket..(az id� telik!)
___3.f�zis: Az ipari t�ke �ltal fizetett "f�ggetlen szak�rt�k" tudom�nyosan bizony�tj�k, hogy a jelens�g nem l�tezik, a reklam�l�k rosszul k�vetkeztetnek..(az id� telik!)
___4.f�zis: Mivel mind �ltal�nosabban terjed a felismer�s, k�vetkezik az olyan megnyilatkoz�s, hogy nem lehet egy�rtelm�en az okozati �sszef�gg�st bebizony�tani..(az id� telik!)
___5.f�zis: Id�vel az okozati �sszef�gg�s bebizony�tott. Az ipar, arra hivatkozik, hogy a t�rv�nyek �ltal el��rt hat�r�rt�keket betartott�k. A politika felel�s! .(az id� telik!)... stb.
�rv�nyess�g�nek bizony�t�s�r�l az �lelmiszeriparral kapcsolatban.
�m�t�s, f�lrevezet�s.
Kezdem egy intervj� r�szlettel. Az �js�g�r� k�rd�se:_"�j kelet� dolog-e az �lelmiszerekkel kapcsolatos k�tked�s, vagy m�r �seinknek is lehettek hasonl� probl�m�i?"
Dr.Gunda v�lasza:_"Ez egy�ltal�n nem �j kelet� dolog. A bor �s tej, a tejterm�kek hamis�t�sa p�ld�ul nagyon r�g�ta ismert t�nyked�s. ............gondoljunk csak a piros paprika k�r�li nem t�l r�gi botr�nyokra, vagy az egyik szomsz�d orsz�gban a bor etil�nglikolos "kezel�s�re" n�h�ny �vvel ezel�tt.
Olvassuk el p�ld�ul ezt a borhamis�t�ssal foglalkoz� cikket a Chemonet honlapj�n. ...........�rdekes egy�bk�nt elt�prengeni azon, hogy mit tartunk hamis�tottnak �s mit nem. Ebben a bevett szok�soknak, hagyom�nyoknak is nagy szerepe van. A cik�ri�b�l k�sz�tett italt p�tk�v�nak h�vjuk, s a val�di k�v�val k�sz�lt kever�ke hivatalosan is �rus�that� term�k, nem tekintj�k hamis�tott k�v�nak."
Megjegyz�sem(1): az k�rdez� nyilv�nval�an az adal�kanyagokra c�lzott k�rd�s�vel, amit Gunda �r finoman megker�lt �s a hamis�t�sokra utalt v�lasz�ban, aminek az �gvil�gon semmi k�ze az adal�kanyagok probl�m�j�hoz.
(3.*)_"M�r sz�mos probl�m�r�l hallhattunk az �teladal�kokkal kapcsolatban. Szeretn�nk a t�vhiteket �s a k�telyeket eloszlatni. Igen, val�ban vannak vesz�lyes �teladal�kok, ezekr�l azonban t�bbnyire tudunk is. Ez nem azt jelenti, hogy ilyenekkel nem tal�lkozhatunk, csup�n azt, hogy m�rs�kelt fogyaszt�sukkal az esetleges kellemetlen sz�v�dm�nyeket kik�sz�b�lhetj�k"
Megjegyz�sem(2): Nesze semmi, fogd meg j�l!
Hans-Ulrich Grimm �lelmiszer szak�rt� szerint az �lelmiszeripar k�szterm�kei �letr�vid�t�ek.
Konzerv�l�anyagok: N�triumdiszulfit (E223). A b�lben l�v� agressz�v bakt�riumok szaporod�s�t serkenti, melyek megt�madj�k a b�lfalat. Reklam�ci�j�ra a Nestl�: "hat�s�gilag enged�lyezve, ez�rt abszol�t �rtalmatlan." Arra a k�rd�sre mennyit lehet fogyasztani bel�le a b�l k�rosod�sa n�lk�l, senki nem tud v�laszolni. Azt mondj�k: "A fogyaszt� viseli a felel�ss�get!"
Megjegyz�sem(3): Ha az iparnak siker�lt lobbiz�s�val a politik�t r�venni a enged�lyez�sre, abb�l mag�t�l �rtet�d�en k�vetkezik, hogy nem k�ros az eg�szs�gre!??
Hova vezet az ev�s amerikaniz�l�d�sa? Meg kell n�zni, hogyan n�znek ki az amerikaiak. K�v�rek, mert sokat �s ipari �lelmiszert fogyasztanak.
M�g jelenleg sincs a szakemberek k�z�tt egyet�rt�s abban, hogy a szervezet�nkbe beker�l� alum�nium okozhat-e Alzheimer- k�rt.
Ugyanakkor egy el�zetes vizsg�lat szerint az Alzheimer- k�rban szenved�k k�z�tt felt�n�en sokan fogyasztanak rendszeresen magas alum�niumadal�kkal k�sz�lt �lelmiszereket, p�ld�ul gabonadesszerteket, amerikai sajtf�l�ket, csokol�d�pudingot, csokol�d�-k�sz�tm�nyeket, s�t �s bizonyos r�g�gumifajt�kat.
Mi�rt is van sz�ks�g adal�kanyagokra az �lelmiszer ipari el��ll�t�sakor?
Az �ltal�nos koncentr�l�si t�rekv�s miatt, ami a termel�kenys�g �s a profit �rdek�ben t�rt�nik. Megn�vekszik t�rben �s id�ben az �lelem �tja a termel�t�l, a feldolgoz� ipar �s a kereskedelmen kereszt�l a fogyaszt�ig. Sz�ll�t�s �s f�leg a feldolgoz�s t�nkreteszi a nyersanyag min�s�g�t, t�p�rt�k�t, alakj�t, sz�n�t, iz�t, annyira, hogy azt a fogyaszt�k megt�veszt�s�re mesters�gesen fell kell "jav�tani", azaz sz�nnel, arom�val stb. ell�tni. Az �lelem aromaanyagokkal bolondd� teszik, f�lrevezetik az �zl�st. A f�lvil�got bej�rt �s �rt�ktelen �r�t "musz�j feljav�tani".A kereskedelem �rdeke a tart�s�t�s, teh�t a konzerv�l�, antioxid�ns vegyszerek sem hi�nyozhatnak.
�des�t�szerek. Az aszpartam (E951).
(6.*)_"Id�nk�nt nem tudom�nyos �lh�rek jelennek meg a sajt�ban, amely szerint az aszpartam �rt az eg�szs�gnek. Erre megfelel� v�laszt ad az Angol �lelmiszeripari Szabv�nyok Hivatal�nak (Food Standards Agency) k�zlem�nye. Ez egy angol �llami f�ggetlen int�zm�ny. Az al�bbiakban k�z�lj�k a jelent�s ford�t�s�t:
"Az aszpartam egy intenz�v �des�t�szer, k�r�lbel�l 200-szor �desebb, mint a cukor. �d�t�italokhoz �s egy�b kis energiatartalm� vagy cukormentes term�kekhez haszn�lj�k fel vil�gszerte, t�bb, mint 25 �ve. Gyakran az eredeti m�rkanev�n Nutrasweet-k�nt eml�tik. Az alapanyag-list�kon vagy ''aszpartam''-k�nt vagy ''E951''-k�nt ker�l felt�ntet�sre."
Megjegyz�sem(4): Aki nem hiszi, olvassa el m�gegyszer a CANDEREL c�g honlapj�n, hogy mit is �ll�t a c�g!! Azt, hogy az aszpartam nem �rt az eg�szs�gnek, �s ezt egy olyan k�zlem�nny id�z�s�vel "igazolja", amelyben egy �rva sz� sincs az eg�szs�gre val� b�rmilyen hat�sr�l. Csak az anyag r�vid le�r�sa. Hol van itt a "megfelel� v�lasz"?
(6.*)_"Az �des�t�szerek, az �lelmiszeripari adal�kanyagok igen szigor� szab�lyoz�s alatt �llnak, csak akkor haszn�lhat�k, ha a biztons�gukat sz�z sz�zal�kosan meg�llap�tott�k."
Megjegyz�sem(5): Ez akkora hazugs�g, hogy ha nem vigy�zunk, lefagy a sz�m�t�g�p�nk. A "szigor� szab�lyoz�sr�l" k�s�bb m�g olvashat� lesz n�h�ny p�lda.
(6.*):_"�gy pl. egy 1996 �vi tudom�nyos jelent�s azt �ll�totta, hogy az Egyes�lt �llamokban potenci�lis kapcsolat van az aszpartam fogyaszt�s �s az agydaganat k�z�tt. Ez err�l sz�l� jelent�st az Egyes�lt Kir�lys�g Bizotts�g�nak szak�rt�i �tn�zt�k. A szak�rt�i jelent�s hiteless�ge tekintet�ben k�ts�g�ket fejezt�k ki �s arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy nincs ok az aszpartam haszn�lat�val kapcsolatos aggodalmakra."
Megjegyz�sem(6): Hogy mennyire nincs ok, az a k�s�bbiek folyam�n kider�l. Az viszont nem der�l ki, hogy a szak�rt�k milyen anyagi hasznot h�znak az �lelmiszeripar vezet�it�l.
Ha a linklist�b�l a 2. sorra kattintva a Dr.Gunda cikk megjelenik �s ott a z�ld sz�n� E900-999 sz�mra kattintva megjelenik a csoport. Az E961 z�ldsz�mra val� �jabb kattint�ssal egy kisebb ablakban az aszpartam r�szletesebb le�r�sa k�vetkezik. Ezt felt�tlen�l el kell olvasni, ahhoz, hogy a tov�bbiak �rthet�ek legyenek. Mivel nem k�rtem enged�lyt, nem id�zhetem a sz�veget.
Nemcsak ebben az esetben, de m�s anyagokn�l is gyakran hivatkozik Gunda �r arra, hogy a szervezetben is el�fordul� "term�szetes" anyagr�l van sz�, mintha ez a t�ny eleve bizony�tan�, hogy mesters�ges, vagy a nagy mennyis�g� bevitele probl�ma mentes lenne.
M�sik �rv az �rtalmatlans�gra, hogy "enged�lyezett". Mintha nem lenne vil�gos, hogy az adal�kanyagok enged�lyez�se �s a hat�r�rt�kek meghat�roz�sa az ipar �s kereskedelem �rdekeinek, technikai sz�ks�gleteinek �rdek�ben, �s nem a fogyaszt�k eg�szs�g�nek v�delm�ben t�rt�nik. Ezt a t�nyt a k�s�bbiek folyam�n n�h�ny p�lda igazolni fogja.
Az aszpart�m eset�ben elismeri, hogy metanol is keletkezik, �s utal a fenilketonuri�s betegekre.
Megjegyz�sem(7): a fenilketonuir�sokt�l (0,00006%) eltekintve, mi a biztos�t�k arra, hogy minden emberi szervezet 100%-osan rendelkezik a sz�ks�ges a phenylalalinoxidase enzim mennyis�ggel?
A kis mennyis�g� metanolt lebontja a szervezet �ll�tja Gunda �r. Mi van, ha nagy a mennyis�g �s ha a szervezet m�ssal is le van terhelve �s "akadozik" a lebont�s??
Az utols� sor�ban 1-2 esetr�l �r, amelyet "nem lehet komolyan venni", �ll�t�sa szerint.
Megjegyz�sem(8): Nem 1-2 esetr�l van sz�, hanem alaposan ellen�rz�tt adatokr�l. Persze "komolynak" csak azok a vizsg�latok tekinthet�ek, melyet a vegyipar t�mogat�s�val t�rt�nnek.
N�zz�k a "komolytalan" vizsg�latokat!
(forr�s:http://www.chic.eur.ch/Deutsch/die_aspartam_krankheit.htm �s http://www.prohumanitas.ch/pdf/Aspartam.pdf.)
Egy nemzetk�zi k�rnyezetv�delmi konferenci�n besz�moltak arr�l, hogy a multiple szkleroze �s a lupusz j�rv�nyszer�en terjed.A szak�rt�k vizsg�lati szerint az aszpartam fogyaszt�sa okozza.
Az emberi testben az aszpartam �sszetev�ire bomlik: 40% aszparaginsavra, 50% fenilalaninra �s 10% metanolra. Az aszpartam 28,5 C.fok felett formaldehydd� (formalin) �s hangyasavv� alakul. Ez az anyagcsere t�lsavasod�s�t id�zi (acidoze) el�.
Formalin hal�los idegm�reg, a test nem �p�ti le, hanem ott �sszegy�lik. A hangyasav extr�m er�s m�reg, ha a v�rkering�sbe jut.
Az aszpartamb�l a chymotrypsin nev� enzim metanolt szabad�t fel. Nagyon kis mennyis�gben is hosszabb id�n kereszt�li felv�teln�l a metanol akkuml�l�dik a testben �s megt�madja az idegeket, k�l�n�sen a nagyon �rz�keny l�t� �s hall� idegeket.
A napi enged�lyezett adag (Acceptable Daily In / ADI) metanolb�l 7,8 milligramm. Egy liter aszpartomot tartalmaz� italban ca. 56 mg metanol van.
A metanol m�rgez�s t�nete hasonl�t a multiple szkler�ze kr�nikus betegs�ghez �s helytelen�l annak diagnosztiz�lt�k. A metanol �ltal t�rt�nt m�rgez�s azonban vakul�st �s hal�lt okoz.
Azokn�l a (helytelen�l multiple szkler�zenek tartott) betegekn�l, akikn�l az aszpartam fogyaszt�st le�ll�tott�k, megsz�ntek a t�netek, n�h�nyan l�t�sukat �s hall�sukat is visszanyert�k.
A lupusz betegs�g a light k�la �s pepsik�la iv�k k�z�tt terjed, akik naponta 3-4 dobozt isznak. Ha a beteg abbahagyja az k�lafogyaszt�st a szimpt�m�k megsz�nnek, de a k�vetkezm�nyek maradnak.
Dr.Russel L.Blaylock a Mississippi Orvosi Egyetemr�l t�bb, mint 500 tudom�nyos referenci�ra hivatkozva meg�llap�totta, hogy a szabad, k�tetlen amin�savak (pl. aszpartamsav, vagy glutaminsav) er�s, kr�nikus idegzavarokat okoznak. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt az u.n. v�r-agy-soromp� (BBB) megakad�lyozza, hogy a v�rrel az agyba jusson ezen anyagok magas konzentr�ci�ja, de
... 1./ gyerekkorban ez m�g nincs kifejl�dve
....2./ nem az eg�sz agy v�delm�re vonatkozik
.....3./ egyes kr�nikus, vagy akut betegs�gben s�r�lt lehet
....4./ nagyon nagy mennyis�g� sav eset�n tehetetlen az el�raszt�ssal szemben.
Aszpartam �ltal okozott t�netek: izomf�j�s(fibromyalgie), g�rcs�s f�jdalom, �rz�stelen v�gtagok, fejf�j�s, f�lz�g�s, iz�leti f�jdalmak, depresszi�, hom�lyos l�t�s, feled�kenys�g.
(3.*)_"�rz�keny emberekn�l fejf�j�st, k�bults�got, eml�kezetkies�st, l�t�szavarokat, rendk�v�li aktivit�st, rosszull�tet �s allergi�s reakci�kat figyeltek meg. "
Am�g az orvostudom�nyi kutat�k az vegyipart�l f�ggetlen r�sze az aszpartam �rtalmas volt�r�l van meggy�z�dve, addig az �lelmiszer- / vegy-ipar �s kiszolg�l�i tagadj�k a t�nyeket �s �ll�tj�k, hogy �rtalmatlan.
Nagyon sok p�nz, profit �ll a k�rd�s h�tter�ben. Az amerikai vegyi �ri�s a MONSANTO le�nyv�llalata G.D.Searle g�nmanipul�lt bat�riumokkal nagyon olcs�n �ll�tja el�. De nincs egyed�l. A n�met Hoechst c�ggel, a jap�n Ajinomoto konszernnel egy�tt �ll�tj�k el� a vil�gtermel�s z�m�t. T�bb, mint 6000 italfajta �s �lelmiszerben tal�lhat� az �rtalmas vegyszer. K�la, joghurt, r�g�gumi, �dess�gek, desszertek stb.
Jellemz�: Olaszorsz�gban a nemzetk�zi r�k- �s k�rnyezet-tudom�nyos konferenci�n a bolognai European Ramazzini Foundation for Cancer Research k�zz� tette a leg�jabb kutat�sait a mesters�ges �des�t�kkel kapcsolatban. A gy�rt�k nemcsak az eg�sz kutat�int�zetet munk�j�t megk�rd�jelezt�k, hanem a kutat�kat t�rv�nytelen t�nyked�ssel v�dolt�k meg, mert az adatokat nyilv�noss�gra hozt�k, el�zetes hat�s�gi ellen�rz�s n�lk�l.
Becsl�sek szerint t�bb, mint 350 milli� ember vesz mag�hoz rendszeresen �des�t�szert, aminek 60%-a aszpartam.
Megjegyz�sem(9): A 10 �des�t�szer k�z�tt(E950-E967) van, ami teljesen �rtalmatlan, de val�sz�n�leg nem olyan nyeres�ges!
(3.*)_"Az �lelmiszerek �des �z�nek kialak�t�s�ra vagy asztali �des�t�szerk�nt haszn�lj�k. Els�sorban a diabetikus �s "light" term�kek �des�t�s�re alkalmazz�k �ket. �ltal�nosan elterjedt n�zet, hogy az �des�t�szerek seg�ts�g�vel egy csap�sra le lehet fogyni. Ez nem �gy van, s�t a szerek pont a t�ls�lyosoknak okoznak probl�m�t. Egy 80000 n�vel v�gzett nagyszab�s� amerikai felm�r�s arra az eredm�nyre jutott, hogy az �des�t�szer-haszn�l�kn�l �tlagban nagyobb m�rt�k� volt a s�lygyarapod�s, mint a cukrot fogyaszt�kn�l. Ezt a szerek �tv�gy-befoly�sol� hat�s�val magyar�zz�k. Az �des�t�szereket diszn�k takarm�ny�ban pl. �tv�nyn�vel�si c�llal alkalmazz�k. Egy r�sz�k term�szetes cukorjelleg� anyag, m�s r�sz�ket szintetikusan �ll�tj�k el�. Megjegyz�s: az E420, E421, E953, E965, E966, E967 nagyobb mennyis�g fogyaszt�sa eset�n hashajt� hat�s�. Az E951 aszpart�m fenil-alanin-forr�st tartalmaz."
�des�t�szerek. A cyklam�t (E952).
Az ut�bbi id�ben nagy rekl�moz�ssal beindult egy kamp�ny, az �j (s�t�tsz�n�) teljesen cukormentes k�la �rdek�ben. Miut�n meggy�z�dtem, hogy a tartalomban aszpartam �s ciklam�t szerepel �des�t�szerk�nt, felvil�gos�t�s �rdek�ben v�gig "p�szt�ztam" az internetet. �me a besz�mol� a ciklam�tr�l:
A nagyon gyenge idegzet�ek sz�m�ra javaslom ism�t Dr. Gunda Tam�s �ssze�ll�t�s�t (Linklista 2. t�tel), ahol a 900-as list�ra kattintva azonnal l�that�, hogy a 952-es cyklamat "�rtalmatlan"! Ha a z�ldsz�n� sz�mra kattintunk, kicsit okosabbak lesz�nk, vagy esetleg zavarba j�v�nk ekkora �rtalmatlans�gt�l.
Aki teljesen meg akar nyugodni, az a 3, vagy a 4 sz. linkben olvashatja a k�vetkez�ket.
"E-952
Ciklaminsav �s ciklam�tok (n�trium-, k�lium, kalciums�)
Szerep: �zfokoz�k, �des�t�szerek
Hat�s: nagy mennyis�gben karcinog�n(r�kkelt� hat�s�)
Mesters�ges �des�t�szer, az USA-ban tiltott. Szacharinnal keverve van forgalomban. A ciklam�t beker�lhet a m�hlep�nybe �s az anyatejbe. A b�lfl�ra ciklohexil-aminn� alak�tja �t, ami - az �llatk�s�rletek szerint - k�ros�tja a her�t �s a spermiumokat. Az �llatk�s�rletek - nagy adagokban t�rt�n� alkalmaz�s eset�n - h�lyagdaganatot jeleztek."
A fenti k�zlem�ny - az USA-ban tiltott - ugyan 38 �vvel ezel�tt volt aktu�lis �s legal�bb 22 �ve nem stimmel, de m�giscsak megnyugtat�. K�zvetve azt is tudjuk Gunda �rt�l, hogy az �llatk�s�rleteket csak akkor kell figyelemre m�ltatni, ha nem jelez betegs�gt�neteket. Ha meg nagy mennyis�gben r�kkelt� hat�s�, akkor csak az a k�rd�s h�ny m�zs�t kell megenni ahhoz, hogy egy kis r�kot kaphasson a fogyaszt�. Nem lehets�ges, hogy nem csak a mennyis�g, hanem az egy�n biol�giai "�llapot�t�l, fel�p�t�s�t�l, alkat�t�l" is f�gg k�pz�dik-e sejtburj�nz�s, vagy sem??
Er�sebb idegzet�eknek �s gyermekes olvas�knak aj�nlom az al�bbiakat.
A ciklam�t nev� mesters�ges �des�t� anyag feh�r, szagtalan por, a cukorn�l 30-40-szer �desebb, a cyclohexylsulfaminsav �s s�i(Na,Ca).
A ciklam�tot t�nyleg betiltott�k az USA-ban 1979-ben r�kkelt� hat�sa miatt. Felt�telez�sem szerint ennek oka az lehetett, hogy vagy -1._a Coca-Cola c�g nem sz�nd�kozta alkalmazni; vagy - 2._ az amerikai �lelmiszer �s Gy�gyszer-Hivatal (FDA) szak�rt�i k�z�tt a K�la c�g megbizottja (lobbi) hosszabb ideig beteg volt �s nem tudta megakad�lyozni a betilt�st.
Hamar r�j�hettek a hib�ra, mert m�r 1984-ben k�z�lte a "Cancer Assessment Commitee", hogy semmi baj, a ciklam�t nem r�kkelt�.
Ezt egy �vvel k�s�bb az "US National Academy of Sciences", mint "f�ggetlen" vizsg�lat eredm�ny�t meger�s�tette. �gy a tilalmat feloldott�k, h�la a Coca-Cola c�gnek.
B�rmilyen �rtalmatlan, m�gis t�r�si hat�r�rt�keket �llap�tottak meg vil�gszerte. Ezek a hat�r�rt�kek orsz�gok szerint v�ltoz� volt, a szerint milyen er�s volt az amerikai lobbi. K�ztudom�s�, hogy Br�sszelben 150 amerikai c�g k�pviselteti mag�t egy c�ggel, aminek a lobbiz�s a feladata, �gy az EU k�rnyezet- �s eg�szs�g-v�delmi t�rv�nyek m�r eleve felhig�tva ker�lnek megval�s�t�sra.
A 80-as �vek v�g�n egyes orsz�gok megemelt�k a max felvehet� napi mennyis�get pl. D�nia, Sv�dorsz�g, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Portug�lia, Sv�jc �s Izrael. Az USA �lelmiszeripar�t�l f�ggetlenebb �llamokban (Franciaorsz�g, Anglia), tov�bbra is tilos volt �lelmiszerben felhaszn�lni.
A Vil�geg�szs�g�gyi-Szervezet (WHO) ciklam�tb�l a napi megengedhet� maxim�lis bev�telt (ADI) 11 milligrammban/tests�lykg-k�nt �llap�totta meg. Az EU 1991-ben meghat�rozta, hogy az Uni� ter�let�n enged�lyezett a ciklam�t haszn�lata. �gy Franciaorsz�gban �s Angli�ban is felold�dott a tilalom.
R�viden ismertetem a n�met az eg�szs�g�gyi fogyaszt�v�delem �s �llatorvostan sz�vets�gi int�zet�nek (BGVV) �ll�sfoglal�s�t 2001.m�jus 31-�n.
Az �ll�sfoglal�s arra hivatkozik, hogy az Eur�pai Tudom�nyos �lelmiszer-Bizotts�g (SCF) 2000 m�rcius�ban egy sor kieg�sz�t� vizsg�latok alapj�n a ciklam�t v�g�rv�nyes napi adagj�t (ADI) 0-7 mg/tests�lykg-ban �llap�totta meg. Figyelembev�ve, hogy az italokban a megengedett mennyis�g 400 mg/liter, az ilyen italok fogyaszt�s�val k�l�n�sen gyermekekn�l �s fiatalokn�l a napi (ADI) d�zis t�ll�p�s�vel kell sz�molni. Az fogyaszt�k megel�z� eg�szs�gv�delme �rdek�ben az Int�zetnek az a meggy�z�d�se, hogy az italok megengedett ciklam�t tartalm�t cs�kkenteni kellene, vagy teljesen lemondani felhaszn�l�s�r�l ilyen nagy mennyis�gben fogyasztott �lelem, azaz ital eset�ben.
A fenti �ll�sfoglal�st val�sz�n�leg elfogults�ggal v�doln� Dr.Gunda �r, hiszen az � cikk�nek a c�me: "�lelmiszeradal�kokr�l elfogults�g n�lk�l"
Lehets�ges! De az emberek eg�szs�g�nek �rdek�ben val� elfogults�g m�g mind�g hum�nusabb �s szimpatikusabb, mint a vegyipar r�szv�nyeseinek nyeres�g�nek �rdek�ben val� elfogults�g.
Az igaz, hogy a gazdas�gban is lehet eg�szs�gr�l besz�lni. Vannak eg�szs�ges (j�l j�vedelmez�) �s beteg, gyeng�lked� (r�fizet�ses) v�llalatok. A k�rd�s csup�n az, hogy mi az el�bbre val�, az emberek, vagy a v�llalatok eg�szs�ge?
�des�t�szerek. A szukral�z (E955).
A szukral�zt gy�rt� c�gek nem gy�zik rekl�mozni az �j forradalmi di�t�s�des�t�szert.
A "Splenda" n�ven forgalmazott �des�t�anyag egy szerves kl�rvegy�let (trichlorsaccharose), vagyis abba az oszt�lyba tartozik, amelybe a DDT �s a LINDAN, melyeknek m�rgez� hat�sa dokument�lt.
Persze az ipar fizetett szak�rt�i csak az el�nyeit propag�lj�k, ezek:
a./_nincs keser� ut�ize, mint a szacharinnak
b./_az em�szt�szervekben nem t�rt�nik metaboliz�ci�, nincs kal�ria felv�tel
c./_cukorbetegeknek is alkalmas, a v�rcukor �rt�ket nem befoly�solja
d./_k�m�li a fogazatot
e./_az aszpartammal ellent�tben h��ll�, s�t�sre f�z�sre alkalmas
f./_az aszpartammal ellent�tben savas term�kekben is stabil
g./_j�l oldhat� �e keverhet� m�s �lelmiszeranyagokkal
Az �lelmiszeripart�l f�ggetlen szak�rt�k kritik�i:
a./_�llatk�s�rletekn�l vese �s m�j nagyobbod�s l�pett fel
b./_nagyon kev�s tanulm�nyt v�geztek az anyaggal: 19 db. Az aszpart�m eset�ben 598,a szaccharin eset�ben 2374 tanulm�ny sz�letett. (Dr.Gunda szerint ez m�r szerte�gaz� k�s�rletnek felelt meg!?)
c./_mostan�ig emberrel kapcsolatban hossz�idej� vizsg�lat nem volt
d./_az em�szt�szervekben felbont�s k�vetkezt�ben a dikl�rfrukt�z hat�sa az emberi szervezetre m�g nem volt alaposan megvizsg�lva.
e./_a szukral�z 2%-ban m�s �s k�roshat�s� elemeket, neh�zf�met (pl. �lom, arz�n, stb.) tartalmaz.
f./_az �r�l�kkel a k�rnyezetbe ker�l� "mesters�ges" anyagok hat�sa az �l�l�nyekre teljesen ismeretlen.
g./_�tv�gygerjeszt� hat�sa van, ami �rtelmetlen a di�t�sok r�sz�re
�sszegezve a dolgok �ll�s�t, tov�bbi tanulm�nyokra lenne sz�ks�g, hogy a szukral�z milyen vesz�lyt jelent az ember �s a k�rnyezet r�sz�re. Mivel azonban a profit a l�nyeg, a tov�bbi tanulm�nyok r��rnek. Sok p�nzr�l van sz�, 1998-ban 1,5 milli�rd $ volt a forgalma az iparnak az �des�t�szerekb�l. Az�ta ca 50%-kal t�bb.
Az USA-ban 1998 t�l enged�lyezt�k, az EU-ban 2002 augusztust�l tart az enged�lyez�si elj�r�s. Vil�gszerte m�r 40 orsz�gban enged�lyezt�k.
Annak ellen�re, hogy teljesen "biztons�gos"(Gunda) a max. javasolt mennyis�g naponta 15 milligramm tests�lykil�nk�nt.
Val�sz�n� az aszpart�mmal ker�l versenybe az alkalmaz�st illet�en.
Lehets�ges, hogy n�h�ny �v mulva el kell ismerni az aszpart�m k�ros volt�t �s akkor j�l j�n az �j anyag, legal�bb is a k�vetkez� h�sz �vig, mire ennek is kider�l az eg�szs�gre k�ros hat�sa.
�zfokoz�k. A glutamat (E620-625).
(3.*)_"Arom�kat �s �zfokoz�kat �ltal�ban olyan term�kekn�l alkalmaznak, amelyek nem megfelel� nyersanyagb�l vagy rossz technik�val k�sz�lnek. Az arom�kat egy�bk�nt sok old�szerrel �s hordoz�anyaggal is keverik, �gy egyszerre t�bb anyag jut a szervezetbe."
A glutam�ttal kapcsolatban Dr.Gunda �r f�lre�rt�sr�l �s gyorsan elm�l� �rtalmatlan t�netekr�l tud�s�t.
A glutam�tr�l azt kell tudni, hogy az agyban inger�let�tviv� aminosav, ami csak az agyban fordul el� �s a szervezet maga termeli. A term�szetes egyens�lyr�l a szervezet v�r-agy-soromp�nak nevezett rendszere gondoskodik.
A jap�n Kikunae Ikeda fedezte fel 1908-ban, hogy az �des, keser�, savany� �s s�s �zeken k�v�l l�tezik m�g a "umami" (pomp�s, fels�ges) �z is, aminek �rz�kel�s�sre a nyelven k�l�n receptorok is vannak. Saburosuke Suzukival alap�tottak egy c�get, amib�l az Ajinomoto v�llalat lett. Az�ta termelik vil�gszerte a glutamatot mind�g nagyobb mennyis�gben. M�g 1976-ban 262 ezer tonn�t, 2003-ban m�r 1,5 milli� tonn�t �s az�ta m�g t�bbet. Glutam�tnak h�vj�k a glutaminsav ioniz�rt form�ban, amikor a sav sz�tesik, vagy valamelyik s�j�t.
Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt "k�v�lr�l" nem ker�lhet glutamat az agyba, mert a v�r-agy-soromp�(BBB) feladata annak kisz�r�se. Mindenesetre ez a soromp� �tereszt� lehet, ha a v�rben szokatlanul nagy mennyis�g� glutamat van. S�t egyes betegs�gekn�l, mint parkinzon, alzheimer, multipler szkleroze, sz�l�t�s eset�n zavar �llhat be a m�k�d�s�n�l.
Azt m�r kor�bban bebizony�tott�k, hogy maradand� idegk�rosod�st okoz, ha k�zvetlen�l a retin�ba fecskendezik. Azt azonban a Hiroshi Ohgoru �ltal vezetett vizsg�lat csak most bizony�totta be, hogy a n�trium-glutam�t akkor is k�ros�tja a l�t�st, ha olyan �teleket fogyasztunk, amelyek nagy t�m�nys�gben tartalmazz�k.
Abban az esetben ha "k�v�lr�l" az agyba nagyobb mennyis�g� glutam�t jut �s �gy a term�szetes egyens�lyt felbor�tja. A glutam�t molekul�k t�l nagy sz�m� jelenl�te az idegsejtek rombol�s�t okozhatja.
Mivel minden szervezet egy�ni, a reag�l�s is k�l�nb�z�. Egyesek s�kets�ggel, sz�d�l�ssel, izzad�ssal �s rosszull�ttel reag�lnak egy bizonyos mennyis�g felv�tele ut�n. Ez�rt, vagy, mert az ipar ellen�ll a mai napig nincs hat�r�rt�k meg�llap�tva. B�r az sem sokat seg�tene, mert ugyan ki tudja miben mennyi glutamat van t�nylegesen?
Tart�s�t�szerek. (E200-E299):
(3.*)_"A tart�s�t�szerek mint vegy�letek sok esetben m�rgez�ek, irritat�vek, allergiz�l� hat�s�ak. Enged�lyezett mennyis�gben a fogyaszt�k jelent�s r�sz�re �rtalmatlanok, de amennyiben ezen vegy�leteket tartalmaz� term�kekb�l rendszeresen nagyobb mennyis�get fogyasztunk, jelentkezhet eg�szs�gk�ros�t� hat�suk."
Megjegyz�sem(10): Tudja a fogyaszt�, mennyi az enged�lyezett mennyis�g? Tudja a fogyaszt� mennyi grammot, vagy milligrammot nyelt le valamely �lelmiszern�l? Tudja, hogy melyik �lelmiszerben melyik vegyszer van, ha az �ll az �sszet�telben, hogy tart�s�t�szer?
(3.*)_"A tart�s�t�szerek k�z� tartoznak az �lelmiszer-adal�kanyagok legvesz�lyesebbjei, a k�n-dioxid �s szulfitok, valamint a nitritek �s nitr�tok.Eg�szs�g�nket s�lyosan vesz�lyeztet� vegy�letcsoport, hiszen a v�r k�ros�t�s�val annak oxig�nsz�ll�t� k�pess�g�t cs�kkenti, valamint a bel�le k�pz�d� nitr�zamin a mirigyekben �s a v�rk�pz� szervekben daganatok kialakul�s�t okozhatja."
(3.*)_"T�l nagy mennyis�gben a benne l�v� foszfor felbor�tja a test kalciumh�ztart�s�t, �s csontritkul�shoz vezet, s�t egyesek a gyermek-hiperaktivit�s kialakul�s�nak ok�t is ebben keresik (mint azt m�r eml�tett�k). K�l�n�sen vitatottak, sok hely�tt haszn�lj�k: tal�n megeml�tend� az egyik legkedveltebb koffeintartalm� �d�t�ital, a Coca-Cola."
Megjegyz�sem(11): Nagy b�tors�g megeml�teni k�l�t, mert majdnem minden r�sze �rtalmas, kiv�ve, ha naponta csak egy kupic�val iszunk.
(3.*)_"A tart�s�t�szerek a pen�szgomb�k �s bakt�riumok megjelen�s�t k�sleltetik, �m el�seg�tik a m�rgez� mikotoxinok termel�s�t. Gyakran nem t�ntetik fel a csomagol�son, ugyanis a szab�lyzat szerint azt az �sszetev�t nem kell felt�ntetni, amely 2%-n�l kisebb mennyis�gben van a term�kben."
Megjegyz�sem(12): J� dolog ez a 2 %! l�sd: megjegyz�sem 10!
Na de nem kell izgulni! Aki meg akarja nyugtatni lelkiismeret�t kattintson a 2.sz�m� linkre �s valamelyik k�tsz�zas sz�mra.Dr. Gunda �r eg�sz biztosan megfogja gy�zni, hogy aggodalomra nincs ok.
Antioxid�nsok. Butil-hidroxi-anizol, BHA(E-320)
3.*!)_"Hat�s: koleszterin-k�ros�t�, allerg�n, karcinog�n (m�jr�k), vesek�ros�t�.
Szintetikus anyag. A BHA (E320) a r�gcs�lni val� term�keket v�di az �zhib�kt�l, jav�tja a marcip�n, nug�t �s m�kt�ltel�k eltarthat�s�g�t. A p�k- �s cukr�sz�rukon az anyag �sszet�tel�nek felt�ntet�se nem k�telez�. Az EU a k�vetkez� term�kekn�l tervezi az enged�lyez�st: levesek, halkonzervek, reggeliz�-gabonaf�l�k (m�zli, di� �s mogyor�f�l�k, valamint f�szerek. Allergi�t kiv�lt� anyag. Felhalmoz�dik az emberi zs�rsz�vetben, �s a magzatba is beker�lhet. Az �llatk�s�rletek sor�n elv�ltoz�sok jelentkeztek az immunrendszern�l, a pajzsmirigyben �s a m�jban."
Megjegyz�sem(13): A kozmetik�ban a kontaktallerg�nek k�z� sorolj�k. Kr�mek �s ken�cs�kben tal�lhat�, legyen az orvosi, vagy kozmetikai. Azonk�v�l a vegyiparban van sokr�t� felhaszn�l�sa, pl. az �sv�nyolaj term�kekben.
�rdekes dolog, hogy b�r minden kozmetikai, vagy gy�gyszer anyagot �llatokon pr�b�lnak ki �s ennek alapj�n t�rt�nik az enged�lyez�se, vagy nem, de ebben az esetben nem fontos, hogy mi t�rt�nik az �llatokkal. Legal�bb is Gunda �r szerint a kock�zat "nulla".
Ebbe a csoportba tartozik a mesters�gesen el��ll�tott antioxid�ns a kalcium-din�triummethyl�n-diamintetraacet�t(E385) r�viden EDTA. �gy m�k�dik, hogy megk�ti a neh�zf�mek i�njait.
Megjegyz�sem(14): Mi a garancia arra, hogy esetleg nem m�ssal vegy�l ? Teszem fel nincs k�zn�l neh�zf�m i�n!
T�bbf�le felhaszn�l�s. Di-�s poli-foszf�tok.
(4.*)_"A foszforsav �s s�i (E338-341), a difoszf�tok �s polifoszf�tok (E45O-452, E54O-544) - b�r nem egy�rtelm�en �rtalmasak -, a legvitatottabb adal�kok k�z� tartoznak.. Az ugyan m�g nem bizony�tott, hogy a gyerekekn�l hiperaktvit�st v�ltanak ki, az azonban igen, hogy a foszf�tok befoly�solj�k az emberi szervezet k�lciumanyagcser�j�t. T�l sok foszfor bevitele megbontja a foszf�t-k�lcium egyens�lyt �s megakad�lyozhatja a szervezet k�lciumfelv�tel�t (ami csontritkul�shoz vezethet).
Felhaszn�l�si ter�let: burgonyaterm�kekn�l, p�k�rukn�l, h�sk�sz�tm�nyekn�l, ken�sajtokn�l, fagylaltn�l �s koffeintartalm� �d�t�italokn�l (pl. Coca Cola)."
Sz�nez� anyagok. Tartrazin (E102)
Egyike az allergi�t leggyakrabban kiv�lt� adal�kanyagoknak.Allergi�t, asztm�t, csal�nki�t�st okoz. Dr. Gunda �r szerint: �ll�t�lag!
Ausztri�ban, N�metorsz�gban, Sv�jcban be volt tiltva, de az EU enged�ly�vel ism�t megjelent a term�kekben.
Megjegyz�sem(15): Jellemz� az EU m�k�d�s�re, mivel Sv�jc is f�lig-meddig EU tag, 2002-ben 56 f�le, addig a tiltott adal�kanyagok list�j�n l�v�t kellett t�r�lni, illetve enged�lyezni. T�bbek k�z�tt a tartrazint �s az azorubint
Sz�nez� anyagok. Amaranth(E123)
Mesters�gesen el��ll�tott ibolyav�r�s sz�nez�k az USA-ban er�s allergia okoz�sa miatt betiltva. Egyes orsz�gokban kavi�rt szabad vele sz�nezni.
Megjegyz�sem(16): Mi�rt kell a kavi�rt sz�nezni, azel�tt is megett�k a halikr�t, ezut�n is meg lehetne enni az eredeti sz�n�vel nemde-?
Z�r�gondolatok
"A Felt�telezett K�ros Hat�s nem jelenti azt, hogy az adott adal�k felt�tlen�l k�ros az eg�szs�gre. Annyit jelent csak, hogy vizsg�lat alatt �ll; k�ros lehet igen nagy koncentr�ci�ban, t�l�rz�keny szem�lyekn�l, esetleg gyermekekn�l."
Megjegyz�sem(17): A fenti mondat azt jelenti, hogy mi gy�rtjuk �s eladjuk a vegyszert amennyi belef�r. Ha n�h�ny �v mulva kider�l, hogy m�gse olyan �rtalmatlan, mint aminek �ll�tottuk, akkor t�vedt�nk!
(3.*)_"E171 Tit�n-dioxid ?? Feh�r sz�n� �sv�nyi adal�k. Els�sorban cukork�k, drazs�k feh�rre fest�s�hez haszn�lj�k. Mivel eddig alig vizsg�lt�k, a mell�khat�sai sem ismertek."
Megjegyz�sem(18): A legjobb megold�s nem vizsg�lni, mert akkor eg�sz biztosan nincs mell�khat�sa!!??
N�h�ny adal�kanyag nem tiszt�n, azaz egyed�l, hanem u.n. hordoz�anyag seg�ts�g�vel jut az �telekbe. Ezeket azonban nem kell felt�ntetni a csomagol�son, holott lehetnek �llati eredet�ek is pl. zselatin. Ugyancsak nem kell felt�ntetni az u.n. technol�giai seg�danyagokat.
Megjegyz�sem(19): Az �tl�tsz� gy�m�lcsleveket �gy �ll�tj�k el�, hogy a zavaros, rostos l�hez sert�szselatint kevernek, �gy k�l�nv�lik a rostos anyag. Van-e garancia arra, hogy az �tl�tsz�, tiszta gy�m�lcsl�ben nincs marad�k zselatin? A rotos-zavarosban eg�szen biztos, hogy nincs!
Megjegyz�sem(20):Az �lelmiszerrendeletek k�z�tt volt egy kit�tel, hogy az eperjoghurtban epernek kell a gy�m�lcs �z�t megadni. Ilyen a val�s�gban nem l�tezik, ez�rt a rendelet e r�sz�t t�r�lt�k.
Konzerv�l�szerek haszn�lat�val kapcsolatban a termel�k a fogyaszt�kra hivatkoznak, az igazs�g az, hogy �lelmiszer�ruh�zak �rdeke a hossz� t�rol�si lehet�s�g.
A "vill�sreggeli" anyaglist�ja.
n�trium-nitrit E250, ortofoszforsav E338, mono-, di-, tri-n�triumfoszf�t E339, mono-, di-, tri-k�liumfoszf�t E340, mono-, di-, tri-kalciumfoszf�t E341, mono-, di-magn�ziumfoszf�t E343, difoszf�t s�k E450, trifoszf�t s�k E451, n�trium-, k�lium-, kalcium-, n�triumkalcium- polifoszf�t E452, n�trium-aszkorb�t E301, n�trium-citr�t E331, sz�nez�, f�szerar�makivonatok, term�szetes ar�m�k, mesters�ges ar�m�k, f�st ar�ma, reakci�ar�ma(dar�lth�s �s sz�ja), glicerin zs�rsav �sztere E471, glicerin ecetsav �sztere E472a, glicerin tejsav �sztere ER472b, n�trium-algin�t E401, zs�rsavak poliglicerin �szterei E475, n�trium-propion�t E281, difoszf�t s�k E450, trifoszf�t s�k E451, n�trium szulfit E221, k�lium szulfit E225, kalcium szulfit E226, n�trium glutam�t E621, allurav�r�s szinez�k E129, brillantk�k E133, aszkorbinsav(C-vitamin) E300, k�liumcitr�t E332, k�lium szorb�t E202, k�lium benzo�t E212, gumiarabikum E414, koffein, sav�por, peszticid, nitr�t.(Nitr�t �rtalmatlan, de az em�szt�s folyam�n nitrit, majd nitroszamin keletkezik.)
E-sz�mok 3 csoportja
Az adal�kanyagok csoportos�t�sa vesz�lyess�gi szempontb�l. A list�t nem kell, nem lehet, nem szabad "szent�r�snak" tekinteni, mert id�vel �s ismeretekkel v�ltozhat a megit�l�s.
A elsõ "A" csoportban vannak azok az anyagok, melyek �rtalmatlanoknak tekinthetõek. (m�rget az�rt m�g sem venn�k r�!)
A m�sodik "B" csoport bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt, betegs�gek, asztma, migr�n stb. kedvezõtlen�l hatnak. Lehetõs�geknek megfelelõen ker�lni kell õket.
A harmadik �s legvesz�lyesebb csoport a "C" jelû, amit mindenk�ppen ker�lni kell, mert k�ros hat�suk m�r bizony�tott.
A csoport (�rtalmatlanoknak tekinthetõ E-sz�mok)
100, 101, 120, 140, 141, 160a, 153, 160a, 160b, 160c, 160d, 160e, 160f, 161a, 161b, 162, 163, 170, 171, 172,
200, 201, 202, 203, 260, 261, 262, 263, 270, 290, 296, 297,
300, 301, 302, 304, 306, 307, 308, 309, 316, 325, 326, 327, 334, 335, 336, 337, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 356, 357, 363, 380, 401, 402, 403, 404, 405, 406, 407, 407a, 410, 412, 413, 414, 415, 418, 422, 440a, 440b, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466,
500, 501, 503, 504, 507, 508, 509, 510, 511, 512, 513, 514, 515, 516, 517, 524, 525, 526, 527, 528, 529, 530, 535, 536, 538, 551, 552, 553a, 553b, 554, 555, 556, 558, 559, 570, 585,
636, 637, 640,
900, 901, 902, 90,, 904, 914, 927, 938, 939, 941, 942, 948.
B csoport (felt�telesen ker�lendõ E-sz�mok)
101a, 104, 110, 124, 128, 129, 131, 132, 133, 142, 150b, 150c, 150d, 151, 154 155, 161g, 173, 174, 175, 180,
230, 231, 232, 233, 242,
310, 311, 312, 315, 322, 330, 331, 332, 333, 385,
416, 417, 420, 421, 432, 433, 434, 435, 436, 442, 444, 445, 450, 451, 452, 470a, 470b, 471, 472a, 472b, 472c, 472d, 472e, 472f, 473, 474, 475, 476, 477, 479, 481, 482, 483, 491, 492, 493, 494, 495,
520, 521, 522, 523, 541, 574, 575, 576, 577, 578, 579,
626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 633, 634, 635,
912, 950, 957, 959, 965, 966, 967, 999
1200, 1201, 1202, 1404, 1410, 1412, 1413, 1414, 1420, 1422, 1440, 1442, 1450, 1505, 1518
C csoport (felt�tlen ker�lni az al�bbi E-sz�m�akat!)
102, 122, 123, 127,
210, 211, 212, 213, 214, 215, 216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 234, 235, 239, 249, 250, 251, 252, 280, 281, 282, 283, 284, 285,
320, 321, 338, 339, 340, 341,
620, 621, 622, 623, 624, 625,
951, 952, 953, 954,
1100, 1101, 1102, 1103, 1105,
Verantwortlich für den Inhalt dieser Seite ist ausschließlich der
Autor dieser Homepage, kontaktierbar über dieses Formular!